1999-ben a blog (Scott, 2010) az angol webes napló, azaz „web log” rövidítéseként került a köztudatba Jorn Barger fogalomalkotásának, valamint Peter Merholz rövidítésének (we blog) köszönhetően. A blogok társadalmat és vállalatot befolyásoló szerepére (Barlow, 2007.) azonban először csak a 2001. szeptember 11-i terrortámadást követően figyeltek fel. Ekkor ugyanis az eseményt átélők és civil tudósítók, támadást és a terrorizmus ellen fellépők webnaplói kaptak komoly szerepet. Ezt követően Trentt Lott, az amerikai szenátus tagjaként tett rasszista kijelentései kevertek nagy vihart a blogszférában. A blogbejegyzések az ügyet napirenden tartották, majd a téma hagyományos sajtóban való megjelenésével a szenátusból való lemondásra kényszerítette Lott-ot.
A blogok vállalati alkalmazása ma már napjaink mindennapos tevékenysége, olyannyira, hogy már a szakirodalom is külön foglalkozik ezekkel. Az eMarketer vizsgálatai szerint az Amerikai Egyesült Államokban a vállalati blogok száma egyre emelkedő, amíg 2007-ben a vállalkozások 16%-a, addig 2010-re már 34%-uk rendelkezett blogokkal, s ezen tendencia növekvő méreteket ölt. A tendencia indoklásaként ezen közösségi platformok egyedi – mással nem összehasonlítható jellemzői szerepelnek.
Antony Mayfield (2010.) definiálta például a vállalatok számára azon blog-tulajdonságokat, amelyek az érdekcsoportokkal való kétoldalú kommunikáció alapjait jelenti, s egyben a szokásos vállalati honlapoktól eltérést mutatnak, ilyenek a linkelés, a visszacsatolás, a hozzászólások kezelése és az RSS lehetősége.
Li és Bernoff (2008.) szerint a blogolás ROI (Return of Investment, azaz a befeketés megtérülésének) növekedéshez vezethet a reklámozás, a vevőszolgálat és a kutatási érték esetében a vállalatoknál. Maltoni (2008) megállapította, hogy a blogok a vállalkozóknak segíti a kommunikációt a vevőkkel.
A blogolás tehát elviekben megtérülő folyamat. Te hogy vetted észre?
Comments