A közösségi média ma már szinte elkerülhetetlen része társadalmunknak – ám lehet-e megbízható hírforrás? Nem mindig.
Az álhírek az online térben és a közösségi médiában mindennaposak, ám időnként vannak olyan helyzetek, amikor fokozott figyelmet kap a téma. Ilyen volt például a koronavírus helyzet kezdete, amikor a vírussal kapcsolatban számtalan információ terjedt az interneten fénysebességgel, ám csak kis részük volt valós, tudományosan alátámasztható, releváns forrással rendelkező.
Ezek az infók sokszor lehetnek károsak vagy akár veszélyesek is, főleg, ha a téma az egészségünk megóvása. Ráadásul könnyen pánik is törhet ki a meggondolatlan híreszteléseknek hála, amire példát is láthattunk a koronavírus járvány elején. Egyre több hírportál számolt be várható karanténokról, kijárási tilalmakról, halálesetekről és az ellátási problémákról, aminek következtében az emberek elkezdtek felhalmozni és sokszorosát felvásárolni a hétköznapi termékeknek, mint például liszt és wc papír. Ez az egész világon megfigyelhető volt és a pániknak hála valóban problémás lett az alapvető termékek vásárlása, ugyanis mivel mindenki a szokásos sokszorosát kezdte el megvenni, így szinte lehetetlen volt a folyamatos utántöltés. A koronavírus kapcsán szárnyra kelt fake news dömpingről korábban ITT írtunk.
A közösségi média és az online tér a nagy horderejű eseményektől mentesen is táptalaj a valótlan híreknek. Nem minden álhír veszélyes vagy drámai, ám mégis hamis információkat terjeszt, amit sokan készpénznek vesznek. Néha az sem elég, ha kritikusan állunk a posztokhoz, mert forrásokat is megjelölnek, ami talán nem is valós. Például korábban szó esett blogunkon egy olyan kihívásról, amire a tudományos magyarázatot a NASA-nak tulajdonították. Amikor elkezdett futótűzként terjedni a trend, akkor állt elő a NASA egy közleménnyel, miszerint semmi közük a dologhoz és a tudományos tényként beállított állítást is megcáfolták egy valóban alátámasztott, hiteles információval. Erről ITT olvashatsz bővebben.
Napjainkban az online világ egyik központi témája az orosz-ukrán háborús helyzet, amiről számtalan hírportál cikkét, ott élők nyilvános közléseit és közösségi média tartalmait is megtaláljuk a neten. Azonban elég nehéz igazságot tenni, hogy mi is a valóság, mi az, ami nem teljesen felel meg az igazságnak és vajon létezhet-e csupán egyetlen igazság és közlési mód. Ennek kapcsán most egy kicsit közelebbről is megvizsgáljuk az álhírt, mint jelenséget.
Andrew Chadwick és Cristian Vaccari kutatók az Egyesült Királyság közösségi médiában történő megosztásait tanulmányozva azt állítják, hogy a mai médiarendszerekben az emberek nagyobb valószínűséggel találkoznak naponta hamis és félrevezető információkkal, mint korábban. A nyilvános fórumokon megjelenő megbízható és megbízhatatlan hírek közötti különbség az elmúlt néhány évben gyakran vitatott téma volt.
Mi minősül álhírnek?
Ha megvizsgáljuk, hogy mi minősül álhírnek, és hogyan osztják meg azokat a közösségi médiában, kétféle hamis információra kell figyelnünk: van a teljesen légből kapott, szándékos álhír és van a félretájékoztatás. Ezeknek lehet valamilyen valóságalapja, mégsem fedik a teljes valóságot. Az Indiana Egyetem kutatói azt találták, hogy az álhírek azért terjednek el ilyen könnyen és gyakran, mert az információs túlterheltség és a felhasználók véges figyelme korlátozza a képességüket, hogy a közösségi médiában az információkat minőség alapján meg tudják különböztetni.
Mivel a közösségi média nyilvános platform, bárki bármit közzétehet anélkül, hogy a tényeket ellenőriznie kéne. A felhasználókra van bízva, hogy hírfolyamaikban különbséget tegyenek a téves információk, a félretájékoztatás és a valós tudnivalók között.
Félretájékoztatás
A félretájékoztatást a dezinformációtól az azt megosztó személy szándéka különbözteti meg. Az Indiana Egyetem tanulmánya szerint a félretájékoztatást hamis vagy félrevezető tartalomnak minősítették, ideértve a hoaxokat, összeesküvés-elméleteket, kitalált jelentéseket, clickbait címsorokat és még szatírát is. A félretájékoztatás nem szándékosan megtévesztésre szolgál. Ehelyett a közvélemény formálására vagy megváltoztatása egy adott témában.
Dezinformáció
Sokféleképpen lehet terjeszteni, mint a félretájékoztatást, ám itt nem egy véletlenről van szó vagy egy nem eléggé alaposan utánajárt infóról, hanem a dezinformáció szándékosan megtévesztésre jön létre. Számos oka lehet annak, miért terjeszt valaki ilyen jellegű álhíreket. Ez lehet a közösségi média marketing hatékonyságának növelése, az online forgalom növelése, több követő szerzése oldaluknak vagy vállalkozásuknak, érzelmi reakciók kiváltása vagy figyelemelterelés.
A félretájékoztatás veszélyes lehet a közösségi médiában, mert amint azt korábban említettük, az ott található információ mennyisége és az olvasók figyelmének hossza lehetővé teszi, hogy ellenőrizetlenül maradjon.
Az ukrán-orosz nézeteltérés kapcsán megfigyelhetjük mindkét álhír típust. Vannak olyan közlések, amik azért nem valósak, mert nem objektívek, szájhagyomány útján terjednek, nem néztek elég alaposan utána, illetve vannak olyan hírek is, amik direkt félrevezető szándékkal jöttek létre azért, hogy bizonyos célokat elérjenek. Ezek a célok lehetnek például politikai jellegűek vagy a valós hírközlést is hátráltathatják. Minél több az álhír, annál nehezebb kiszűrni, mi valós és mi nem az, így az emberek elbizonytalanodnak a források megbízhatóságában és elkezdhetnek megkérdőjelezni olyan tényeket is, amikre van bizonyíték. Minden kétessé, bizonytalanná válhat az álhírek hatására.
Hogyan szűrjük ki a valós, hiteles információkat?
Legyünk kritikusak, tegyünk fel kérdéseket és nézzünk utána, kitől származik az információ.
· A bejegyzést megosztó profilnak van érzelmi vagy szakmai tétje ezekben az állításokban? Származhat előnye vagy hátránya abból, ha valótlant állít?
· Ésszerű az információ?
· Mi az üzenet mondanivalója?
· Milyen forrásokra hivatkozik? Ezek mennyire jó hírűek, mennyire megbízhatóak?
Elkerülhetetlenek lehetnek az álhírek a közösségi médiában, de kritikus gondolkodással megállítható a terjedést.
Szeretnél mindent megtudni az újgenerációs platformokról? Csapj le könyvünkre most bevezető áron és előzd meg a versenytársakat!
Comentarios