Az élet minden területén vannak olyan „örök igazságok” és „városi legendák”, amiknek ugyan van vagy volt valóságalapja, de mára már elavultak, megváltoztak a dolgok, vagy akár egyáltalán nem relevánsak. Természetesen a közösségi média sem kivétel, itt is vannak mítoszok és tévhitek.
Minél többen használják a közösségi oldalakat, annál inkább úgy gondolják, hogy megértik a közösségi média marketinget. Ennek eredményeként sok olyan mítosz keletkezett a közösségi médiában, amelyeknek a valóságtartalmát senki sem ellenőrizte. Egyes információk ártalmatlanok, de vannak, amelyek nagymértékben befolyásolhatják a közösségi média szakemberek marketingtársaikkal való együttműködését. Ezért kell a közösségi média menedzsereknek felvértezniük magukat a megfelelő információkkal, amik elősegítik, hogy még jobb eredményeket tudjanak elérni munkájuk során.
Nézzünk is pár gyakori tévhitet!
1. tévhit: A virális tartalmakkal érhetjük el a legnagyobb sikereket a közösségi médiában
Nálatok is előfordult már a megbeszélések során, hogy virális tartalmakról volt szó? A zsúfolt, zajos közösségi média környezetben mindenki a reflektorfénybe szeretne kerülni. Valószínűleg ez az ok, ami a virális tartalmak mögötti motivációként fellelhető – hogy kitűnjünk a többiek közül, hogy olyat alkossunk, amire mindenki felkapja a fejét és azonnal márkánkhoz kapcsolja a tartalmat. Azonban ez a taktika nem mindig válik be.
Vegyük figyelembe a fogyasztókat is! Valójában a fogyasztók számára sokkal fontosabb a virális, emlékezetes tartalomnál, hogy egy márkának jó legyen az ügyfélszolgálata, be tudja vonni közönségét és hiteles, átlátható legyen.
A virális terjedés pedig inkább szerencse kérdése, mint szándékos stratégia és könnyen visszaüthet, így megfontoltnak kell lennünk. A felsorolt három szempont, ami fontos a vásárlóknak, ezzel szemben nem szerencsétől függ, hanem bizony tervezésünknek, alaposságunknak és hozzáértésünknek a gyümölcse. Törekedjünk arra, hogy ezeket fejlesszük!
Íme néhány ötlet, ami hasznosabb lehet céged számára, mint egy virális tartalom:
A válaszidő felgyorsítása a közösségi médiában
A fogyasztók többsége aznapi válaszokat vár a közösségi oldalon. A közösségi média válaszidejének javítása elősegítheti az ügyfelek megtartását, miközben versenyelőnyt biztosít a márkának. Akár az automatizáció is jó megoldást jelenthet.
Készülj fel mindenre!
A különböző helyzetek, konfliktusok elkerülhetetlenek és bármikor meglephetnek minket. Ezekre érdemes előre felkészülni egy kidolgozott stratégiával, mit lépünk egy adott esetben. Ha felvázolsz egy folyamatot a problémákra való reagálásra, példa forgatókönyvek mellett, könnyebben kezelheted a helyzeteket, amikor a valóságban is megtörténnek. Egy biztos: soha nem lehetsz túl felkészült.
2.tévhit: A követők száma csak egy hiúsági mérőszám
Az emberek a követők számát hiúsági mérőszámnak nevezik azóta, hogy a követők tömeges vásárlása a 2010-es évek elején népszerűvé vált. A felszínen ennek az érvelésnek van értelme. Olyan szempontból főleg, hogy nem a mennyiség, hanem a minőség számít. De más szempontokat is meg kell vizsgálnunk. Például mit számít a magas követőszám, ha alacsony az elköteleződési arányod?
Mint kiderült, elég sokat számíthat. Az adatok azt mutatják, hogy 10 fogyasztóból 9 olyan márkától vásárol, amelyet követ a közösségi oldalon, míg 86%-uk ezt a márkát választja a versenytárs helyett.
A követőket kritikusan kell kezelnünk és a kép jóval árnyaltabb, mint első ránézésre gondolnánk. Például ne feledkezzünk meg a 90-9-1 szabályról. E szabály szerint a közösségi oldalak felhasználóinak mindössze 1%-a hoz létre tartalmat, 9%-a osztja meg, lájkolja és kommenteli az eredeti tartalmat, a felhasználók 90%-a pedig egyszerűen csak jelen van, néz, esetleg olvas, de nem reagál, tehát passzív. Eszerint a passzivitás, vagyis a márka részéről látható aktivitás hiánya nem zárja ki azt, hogy adott felhasználó kövesse, figyelje a márka tartalmait.
Lehet, hogy a passzívan leselkedők nem járulnak hozzá az általános elkötelezettségi arányhoz, de ettől nem lesznek kevésbé értékesek. Körülbelül minden harmadik fogyasztó használja a közösségi médiát új termékek, szolgáltatások vagy márkák megismerésére vagy felfedezésére. Az, hogy nem kedvelnek vagy kommentelnek, nem jelenti azt, hogy nem gyűjtenek olyan információkat, amelyek végül vásárlási döntéseket hozhatnak.
3.tévhit: A Z generációs fogyasztók hite megingott az influencer marketingben
Úgy tűnik, hogy a fizetett reklámoknak való szinte állandó kitettség kissé szkeptikussá teszi a Z generáció tagjait. Gondoljunk bele, szinte mindenhonnan ömlik ránk az információ, a hirdetések, a zaj állandó és a legtöbb esetben ki sem tudjuk kapcsolni a ránk zúduló információtömeget, mert a plakátokról, a tévéből, a rádióból, az újságokból, a közösségi oldalakról, mindenhonnan csak azt halljuk, látjuk, mit vegyünk, mi miért jó és így tovább. Főleg az a generáció viseli ezt nehezen, akik már ebbe nőttek bele és kiskoruktól kezdve próbálják kizárni a folyamatos zajt, a hirdetések tömkelegét. Ráadásul a fiatalok már tisztában vannak a fogyasztói társadalom alapelveivel is.
Épp emiatt népszerű körükben az influencer marketing, ahol egy hitelesnek vélt személy őszinte ajánlása alapján szerezhetik be a termékeket. Azonban az nagyon nem mindegy, ki ajánlja a terméket, mert a véleményvezérekkel való együttműködés a visszájára is elsülhet. Emiatt vannak eredmények, amik azt mutatják, hogy a Z generációsok kevésbé vásárolnak egy márkától, akiket láttak egy influencer hirdetésében. Habár ez is igaz, de a többség még mindig hisz az őszinte ajánlásokban és a felhasználók véleményezésében.
A Z generáció 84 százaléka valószínűleg vásárol, ha valaki, akiben megbíznak, ajánlja a terméket vagy szolgáltatást, és 82 százalékuk elolvassa más ügyfelek véleményét a közösségi oldalakon. A pozitív vagy negatív vásárlói vélemények döntő erejűek lehetnek.
Comments